Köménytermés (Carvi fructus): a konyhaművészetben és azon túl

Az emésztési problémákra az egyik legfontosabb természetes gyógyír a fűszerkömény, az édesköménnyel rokon gyógynövény. A fűszerköményt számtalan étel ízesítésére használják, a sült burgonyától a savanyú káposztán át egészen a kenyérig. De a fűszerkömény nemcsak az íze miatt különleges, hanem enyhe lazító hatása révén a nehezen emészthető, puffasztó, magas zsírtartalmú ételek is könnyebben emészthetővé válnak.

Az Iberogastban^® a köménytermés az emésztőrendszer tónusának fokozásához járul hozzá.

A perzsa köményként is ismert növény a Közel-Keleten, Európában és Észak-Amerikában őshonos. A név eredete erősen vitatott, mind a görög (karon), mind a szanszkrit (karavi) megnevezés más (kömény, édeskömény) fajokra is használatos volt.

A kömény hatása az emésztőrendszerre

A kömény számos kedvező hatással bír: görcsoldó hatású, valamint enyhíti a fokozott gázképződést és a teltségérzetet is.

Az európai fitoterápiás szakmai társaságok szervezete (European Scientific Cooperative on Phytotherapy, ESCOP) hivatalosan is elismeri a kömény hatásosságát a gyomorpanaszok és a kólikában szenvedő gyermekek fokozott gázképződése ellen.

A kömény értékes összetevői serkentik az emésztést, de az emésztőrendszeri gyulladások ellen is hatásos. Az Iberogastban^® található köménytermés hozzájárul a készítmény gyulladáscsökkentő és nyálkahártyavédő hatásához.

A GYOMORNYÁLKAHÁRTYA >

Az első bizonyítékok a köménymag használatáról

Fontos megjegyezni, hogy a köménymag valójában nem mag. A kömény termése kaszattermés – egyszerű, száraz, egymagvú termésről van szó. Az első bizonyítékok a kömény használatáról i. e. 3000-ből valók: az ebből az időből származó házak alapjaiban találtak szárított köménytermést. Az első írásos feljegyzés kb. i. sz. 200-ból származik, ez az Apicius néven is ismert római receptgyűjtemény, a De re coquinaria (A konyhaművészetről).