Puffadás – nyomás a gyomorban és a belekben
Mi a puffadás?
A puffadás az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri tünet a világon.
A puffadt has nem könnyen meghatározható állapot. A betegek a jelenséget a „mintha kövek lennének a gyomromban” érzéssel írják le – ezt vagy a tápcsatornában található megnövekedett gázmennyiség, vagy a túlzott hasi feszülés okozza. Meg kell azonban jegyezni, hogy a puffadás általában egy szubjektív érzet, amelyet nem szükséges objektív módon, a bélgáz térfogatának vagy a has körfogatának mérésével megerősíteni. Amikor valaki megpróbálja leírni a puffadás érzését, a hasi átmérő megnövekedése talán nem is tudatosul benne. Az előbbi egy tünet, az utóbbi pedig egy látható jel; a has domborulata, a hasbőr vagy a ruházat kényelmetlen érzéssel társuló feszülése. Ezt a derék magasságában jelentkező, látható elváltozást felfúvódásnak (disztenziónak) is nevezik, és a hasfal izomzata ilyenkor inkább laza.
Megkülönböztethetünk egy hasonló panaszokkal járó harmadik tünetet is; a fokozott bélgázképződést. Ez a bélgázok gyakori (naponta több mint 24 alkalommal történő) ürítését jelenti. Általában akkor okoz különösen kellemetlen érzést, ha puffadás és a felfúvódás is kíséri.
Magának a puffadásnak az oka bélmozgások zavara, illetve a gyomor-bél traktus idegeinek túlérzékenysége.Ez az úgynevezett funkcionális emésztőrendszeri zavarok körébe tartozik.
A gázok természetes módon vannak jelen a belekben; többnyire az evés vagy beszéd közben lenyelt levegőből, másodsorban pedig a tápláléknak a belekben található baktériumok általi erjesztéséből (fermentáció) származnak. A vastagbél élettanilag a tápcsatorna leghosszabb, baktériumokat tározó szakasza.
A lenyelt levegő főleg nitrogént és oxigént tartalmaz. A baktériumok anyagcseréjéből származó gázok összetétele változatosabb: szén-dioxid, metán és hidrogén, illetve – a sajátságos szagért felelős – hidrogén-szulfid és más kénvegyületek. A fermentációból származó gázok mennyisége és fajtája az elfogyasztott táplálék típusától és a bél mikrobióta-összetételétől (a belekben élő baktériumfajok és -törzsek számától és azok változatosságától) függ. Bizonyos bélgázok felszívódnak a véráramba és a kilégzéssel kiürülnek, míg a többi szellentéssel távozik.
A belekben található gáz térfogata általában körülbelül 200 ml, a naponta kiválasztódó gázok teljes térfogata pedig elérheti a 600 ml-t. Egy egészséges embernél a gázok szellentés útján történő távozása naponta egy tucattól 24 alkalomig terjed.
- A bélgázok mennyiségének megnövekedését okozhatják a következők:
- Fokozott levegőnyelés, pl. dohányzás, rágógumizás, vagy evés közbeni beszéd során,
- gázképződést okozónak tartott táplálékok (bab és más hüvelyesek) fogyasztása,
- szénsavas italok fogyasztása,
- az emésztés és a vékonybélben zajló felszívódás károsodása, ami a vastagbélbe eljutó anyagok és gyomortartalom mennyiségének növekedését és az ott végbemenő fokozott fermentációját okozza (pl. laktázhiány, fruktózfelszívódási zavar esetén),
- a gyomortartalom a gyomor-bél traktuson lassan halad át, amit szervi vagy működészavarok okoznak,
- baktériumok elszaporodása a vékonybélben (ami a vastagbélhez képest általában viszonylag steril).
Hogyan diagnosztizálható a puffadás?
Általában a puffadás önmagában nem diagnosztizálható, mivel nincsenek pontos módszerek ennek a tünetnek az értékelésére. Míg egyes embereknél semmilyen tünetet nem okoz egy adott mennyiségű bélgáz, addig ugyanattól a mennyiségtől mások jelentős kellemetlenséget tapasztalnak. A puffadás és a fokozott bélgázképződés nagyon gyakran képezi részét az emésztőrendszer működészavarainak, például az irritábilis bél szindrómának vagy a funkcionális diszpepsziának.
Miről fogja megkérdezni az orvos?
Ha a puffadás túl kellemetlen vagy fájdalmas, forduljon orvoshoz. Tegyen így akkor is, ha a puffadást más tünetek is kísérik, például hasi fájdalom vagy a székletürítés gyakoriságának vagy a széklet állagának változásai.
Puffadás esetén az orvos rendszerint a fent említett tényezőkre, így az étrendre vonatkozóan tesz fel kérdéseket, valamint azokkal a vészjósló, úgynevezett „alarm” tüneteket próbálja felfedni amik az emésztőrendszer súlyosabb, nem funkcionális jellegű rendellenességeire utalhatnak. Gyakran felteszik azt a kérdést is, hogy szenvedett-e valamelyik családtagja peptikus fekélybetegségben, gyulladásos bélbetegségben (fekélyes vastagbélgyulladásban vagy Crohn-betegségben), lisztérzékenységben (cöliákiában), laktózintoleranciában, mivel ezek a betegségek egy családon belül több embert is érinthetnek.
Milyen vizsgálatokat rendelhet el az orvos?
Ha Ön a puffadást kísérő úgynevezett „alarm” tünetek, azaz a súlyosabb szervi okokra utaló tünetek bármelyikét mutatja, az orvos bizonyos kiegészítő vizsgálatokat rendelhet el, például a következőket:
- székletvizsgálat (élősködők, rejtett vérzés, kalprotektin),
- hidrogén- vagy hidrogén-metán kilégzési teszt (a laktózintolerancia és a fruktózintolerancia értékelése),
- lisztérzékenység (az alapvető gabonafélékben lévő gluténnel szembeni genetikailag meghatározott intolerancia) szűrése
- néha radiológiai és/vagy hasi ultrahangvizsgálat, gasztroszkópia (gyomortükrözés), kolonoszkópia (vastagbéltükrözés).
Egy gyakori kísérő tünet: a felfúvódás
Ha a has kerülete gyorsan megnő, de a testtömeg változatlan marad, nagyon valószínű, hogy felfúvódással állunk szemben.
A következő tünetek „alarm” tüneteknek minősülnek – ezek kísérhetik a has puffadását vagy felfúvódását, és zavaróak lehetnek, ezért orvosi figyelmet igényelnek:
- gyengeség,
- étvágytalanság,
- nem szándékos fogyás,
- láz,
- vér megjelenése a székletben.
A has állandósult megnagyobbodásának komoly oka lehet a következő is:
- gyors súlygyarapodás (az úgynevezett hasi elhízás),
- hasvízkór (más néven aszcitesz; túlzott mennyiségű folyadék jelenléte a hasüregben)
- a hasüregben lévő belső szervek, például a máj, a lép vagy a vesék térfogatának megnagyobbodása.
Melyek a puffadás leggyakoribb okai?
Nem szabad megfeledkezni azonban arról, hogy a gyomorban és a belekben található felesleges levegőt a leggyakrabban teljesen hétköznapi dolgok okozzák, például a túl gyors és mohó evés, az evés közbeni beszéd, a rágógumizás, illetve gázképződést okozó táplálékok, például bab, káposzta, kelbimbó, hagyma, kenyér, tésztafélék, gabonatermékek, alma, körte, őszibarack, szilva, kukorica, zab, burgonya, tej, fagylalt, penészes sajtok, tisztított korpa fogyasztása.
A puffadás talán leggyakoribb és általában nem tudatosuló oka a túlzott mennyiségű levegő nyelése, illetve a böfögés akadályozottsága, vagyis amikor a lenyelt levegő nem tud távozni a gyomorból – ezt tudományos nyelven aerofágiának nevezik.
Egy másik természetes gázképződési folyamat a vastagbélben végbemenő gázképződés a tápanyagok (elsősorban, de nem kizárólag a szénhidrátok) fermentációja révén, amelyet az ott élő baktériumok végeznek. Ezeknek a gázoknak a termelése fokozódhat, ha a hüvelyesekben, a káposztafélékben és a hagymában található, nehezen emészthető és rosszul felszívódó szénhidrátok jutnak a vastagbélbe.
Elősegítheti a túlzott fermentációt a laktózintolerancia (tejtermékekben található cukor), a fruktózintolerancia (nagyrészt a gyümölcsökben, gyümölcslevekben, mézben található cukor), a szorbit túlzott fogyasztása, az oldhatatlan rostok stb.
A hasi tüneteket az emésztőrendszer úgynevezett funkcionális jellegű rendellenességei is okozhatják. Ezek olyan zavarok, amelyek nem valamilyen szervi (szerkezeti vagy biokémiai) ok miatt alakulnak ki – de ettől függetlenül a tünetek nagyon súlyosak lehetnek. A funkcionális emésztőrendszeri betegségek közé tartoznak:
- Irritábilis bél szindróma (IBS),
- Ideges/túlérzékeny gyomor (funkcionális diszpepszia).
A figyelembe veendő, kevésbé gyakori okok a következők:
- a hasnyálmirigyenzimek hiánya,
- gyulladásos bélbetegségek (fekélyes vastagbélgyulladás, Crohn-betegség, mikroszkopikus vastagbélgyulladás),
- lisztérzékenység (cöliákia).
A diéta és az evési szokások segíthetnek megszabadulni a puffadástól?
Ha puffadástól szenved, az étrendjének és az életmódjának a felülvizsgálata egyaránt ajánlott. Az, ahogyan étkezünk, valamint az, amit megeszünk, fokozhatja a gáztermelést és a gázfelhalmozódást a tápcsatornában.
A legtöbb bélgázt a bélbaktériumok termelik bizonyos összetett szénhidrátok és cukrok fermentációjával. A zsírokból és a fehérjékből kevésbé képződnek gázok.
Érdemes említést tenni az evés mikéntjéről és az életmódról is. A gázképződésnek kedvezhet a fokozott levegőnyelés, például a következők során:
- sietve evés,
- evés közbeni beszéd,
- dohányzás,
- rágógumizás.
Puffadás és gázképződés esetén érdemes kipróbálni olyan étrendet, amiben olyan élelmiszerek vannak ,amik nem okoznak úlzott gáztermelést. Mivel minden ember eltérően reagál az egyes étrendi összetevőkre, az alább felsorolt élelmiszerek csak egy nagyon általános ajánlásnak tekintendők. A legjobb, ha a saját testére hallgat, és kerüli az olyan ételeket, amik nemkívánatos tüneteket, például puffadást, felfúvódást és/vagy fokozott bélgázképződést okoznak.
(Többnyire) jól tolerálható:
- Hús, baromfi és hal,
- tojás,
- zöldségek, például saláta, paradicsom, cukkini,
- gyümölcsök, például szőlő, bogyós gyümölcsök, cseresznye és meggy, avokádó,
- olajbogyó,
- rizs,
- joghurt, kefir, író.
Az étrendi változtatásokat fokozatosan vezesse be, közben kísérje figyelemmel a szervezete reakcióit, hogy ki tudja zárni tüneteit súlyosbító táplálékokat.
Általánosságban elmondható, hogy kedvez az egészségnek a friss, finomítatlan, mesterséges adalékanyagokat - például színezékeket vagy tartósítószereket nem tartalmazó - élelmiszerek fogyasztása.
Gyógynövényekkel a puffadás és gázképződés ellen
Az Iberogast® egy vény nélkül kapható gyógyszer, ami a puffadás, gázképződés, teltségérzet, étkezést követő hasi fájdalom és görcsök, valamint hányinger enyhítésére alkalmazható. Kifejezetten a gyakran krónikus puffadás és gázképződés formájában jelentkező funkcionális diszpepszia kezelésére javallott. Az Iberogast® eredményessége a kilencféle, bevált gyógynövénykivonat egyedülálló kombinációjának köszönhető, amelyek enyhítik az emésztőrendszeri működészavarok különböző tüneteit.
Iberogast®
Az emésztőrendszeri zavarok általában nemcsak hogy rendkívül kellemetlenek és sokféle panasszal járnak, de a normális, mindennapi életet is gyakran megnehezítik. Szerencsére az Iberogast® segíthet: A kilenc gyógynövény kombinációja célba veszi az zavaró tüneteket.
A gyógynövények ereje
Az Iberogastban 9 gyógynövény hatásai érvényesülnek. Ezek a gyógynövények együttesen, egy időben képesek csökkenteni több emésztési problémát.
Kérdése van? Olvasson tovább!
Ismerje meg az Iberogast történetét, a gyártási folyamatát, vagy olvassa el a betegtájékoztatót.
Hatékony segítség emésztési problémákra
Az Iberogastban 9 gyógynövény hatásai érvényesülnek. Ezek a gyógynövények együttesen, egy időben képesek csökkenteni több emésztési problémát.
AZ IBEROGAST® BELSŐLEGES OLDATOS CSEPPEK VÉNY NÉLKÜL KAPHATÓ GYÓGYSZER A FUNKCIONÁLIS DISZPEPSZIA TÜNETEINEK ENYHÍTÉSÉRE. KERESSE A GYÓGYSZERTÁRAKBAN!
A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!